Érseki köszöntő
„Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt; mint egy őrváltásnyi idő éjjel.” – írja a Zsoltárok könyve (90,4). Mit is jelent az idő a veszprémieknek? Több mint ezer éve állnak az első veszprémi templom, a Szent György Kápolna falai, s közel ezer éve kezdték el a kiemelt jelentőséggel bíró templomunk, a Szent Mihály Főszékesegyház építését.
Ezer éve első királyunk, Szent István és felesége, Boldog Gizella királyné házasságával nyilvánvalóvá vált, hogy hazánk elkötelezte magát a kereszténység mellett és felsorakozott az európai keresztény államok közé. A magyarság hitvallást tett, melyet azóta is tart. Állhatatosan.
Mi, veszprémiek is tartjuk a hitünket. Ezer éve. Mottónk is ez: „Őseink hite a jövő reménye.”
A veszprémi várnegyedben 250 éve nem volt példa ilyen monumentális, történelmi munkálatokra. A 18 épület megújítása nemcsak turisztikai, illetve kulturális beruházás, hanem egyházi küldetés is. Minden, a hitünk jegyében történő cselekvés Jézus missziós parancsából indul. Minden tettünket az evangélium, az örömhír hirdetésének küldetése határozza meg.
A megújítás lehetőséget ad a turisztika, a tudomány és a hitélet összekapcsolódására. Alkalmat, ráhangolódást biztosít a kultúra és a hit mélyebb megismerésére és tiszteletére, közösségi tereink és életünk újrarendezésére.
Vegyék birtokba Önök is e tereket, páratlan épületeket, évszázados kincseket! Hiszen mi végre kaptuk őket, ha nem azért, hogy teljesebb, örömtelibb legyen az életünk.
Dr. Udvardy György
veszprémi érsek
A projektről
Immár 3 éve zajlik a veszprémi várnegyed történelmi léptékű fejlesztése. A megújulás már jócskán időszerű, a legutóbbi teljeskörű rekonstrukció ugyanis 250 évvel ezelőtt, még a barokk korban ment végbe.
A nagyszabású projekt hozzájárul a helyi közösség, Veszprém regionális szerepének és nemzetközi ismertségének megerősödéséhez. A vár rekonstrukciója egyszerre hitéleti, turisztikai és munkahelyteremtő beruházás. A 2025-ig tartó munkálatok során napi szinten mintegy 450 ember dolgozik 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabad terület megújításán.
A projektet a Veszprémi Főegyházmegye részeként működő, a műemlékvédelmi fejlesztések és üzemeltetés céljából létrehozott Castellum Vagyonkezelő gondozza.
A várnegyed épületei
Bővebb információkért kattintson az adott épületre.
Piarista Gimnázium
A várhegy északkeleti lejtőjére épült, kétemeletes, nyeregtetős barokk stílusú épület.
1753-tól hatosztályos gimnáziumként működött. 1783-ban elkezdték bővíteni az épületet a nemzeti iskola elhelyezése miatt. Az első emelet 1821-ben készült el.
A szabadságharc idején a császári katonaság tartotta megszállás alatt az egykori iskolát. Az 1890-es években készült el a főgimnázium második emelete, valamint a századforduló elején Schmahl Henrik tervei alapján a díszterem és a rajzterem.
1914-1918 és 1944-1945 között a hadsereg vette birtokba az épületet. 1948-ra befejeződött a gimnázium újjáépítése, amelyet még ebben az évben államosítottak.
1968-2008 között a Veszprémi Közigazgatási Szakközépiskola működött itt, majd 2008-ban állagromlás miatt kiköltöztették az intézményt az épületből.
Piarista Gimnázium
A várhegy északkeleti lejtőjére épült, kétemeletes, nyeregtetős barokk stílusú épület.
1753-tól hatosztályos gimnáziumként működött. 1783-ban elkezdték bővíteni az épületet a nemzeti iskola elhelyezése miatt. Az első emelet 1821-ben készült el.
A szabadságharc idején a császári katonaság tartotta megszállás alatt az egykori iskolát. Az 1890-es években készült el a főgimnázium második emelete, valamint a századforduló elején Schmahl Henrik tervei alapján a díszterem és a rajzterem.
1914-1918 és 1944-1945 között a hadsereg vette birtokba az épületet. 1948-ra befejeződött a gimnázium újjáépítése, amelyet még ebben az évben államosítottak.
1968-2008 között a Veszprémi Közigazgatási Szakközépiskola működött itt, majd 2008-ban állagromlás miatt kiköltöztették az intézményt az épületből.
Piarista Gimnázium
A várhegy északkeleti lejtőjére épült, kétemeletes, nyeregtetős barokk stílusú épület.
1753-tól hatosztályos gimnáziumként működött. 1783-ban elkezdték bővíteni az épületet a nemzeti iskola elhelyezése miatt. Az első emelet 1821-ben készült el.
A szabadságharc idején a császári katonaság tartotta megszállás alatt az egykori iskolát. Az 1890-es években készült el a főgimnázium második emelete, valamint a századforduló elején Schmahl Henrik tervei alapján a díszterem és a rajzterem.
1914-1918 és 1944-1945 között a hadsereg vette birtokba az épületet. 1948-ra befejeződött a gimnázium újjáépítése, amelyet még ebben az évben államosítottak.
1968-2008 között a Veszprémi Közigazgatási Szakközépiskola működött itt, majd 2008-ban állagromlás miatt kiköltöztették az intézményt az épületből.
Piarista Rendház
Az egyemeletes, nyeregtetős késő barokk épület, a piarista templommal és gimnáziummal egybeépítve egy középudvaros együttest alkot. A teljes rendház 1769-re készült el.
A napóleoni háború idején katonai kórház volt. 1944 őszétől szintén hadi célokra használták, amelynek következtében az épület és berendezése számottevően megrongálódott. 1950-ben az állam a rendházat elvette a piaristáktól, és ott hivatalt működtetett.
1956-ban az ingatlan megsérült, és ezt követően kisebb lakásokat alakítottak ki benne, míg a korábbi refektóriumot az egyházi levéltár használta. Ez utóbbi intézmény az 1974-1979 között lezajlott felújítást követően az egész épületet birtokba vehette.
Piarista Rendház
Az egyemeletes, nyeregtetős késő barokk épület, a piarista templommal és gimnáziummal egybeépítve egy középudvaros együttest alkot. A teljes rendház 1769-re készült el.
A napóleoni háború idején katonai kórház volt. 1944 őszétől szintén hadi célokra használták, amelynek következtében az épület és berendezése számottevően megrongálódott. 1950-ben az állam a rendházat elvette a piaristáktól, és ott hivatalt működtetett.
1956-ban az ingatlan megsérült, és ezt követően kisebb lakásokat alakítottak ki benne, míg a korábbi refektóriumot az egyházi levéltár használta. Ez utóbbi intézmény az 1974-1979 között lezajlott felújítást követően az egész épületet birtokba vehette.
Szent Imre Templom
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom.
A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye.
Szent Imre Templom
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom.
A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye.
Szent József Ház
L-alaprajzú, lapos nyeregtetős késő barokk-klasszicista lakóház, amelynek magját a földszintes, oldalfolyosós, a püspöki palotához kapcsolódó rész adja, amelyet emelettel bővítettek ki a XIX. század első felében.
Jelenleg az Érsekségi Hivatal konyhája és étkezője.
Szent József Ház
L-alaprajzú, lapos nyeregtetős késő barokk-klasszicista lakóház, amelynek magját a földszintes, oldalfolyosós, a püspöki palotához kapcsolódó rész adja, amelyet emelettel bővítettek ki a XIX. század első felében.
Jelenleg az Érsekségi Hivatal konyhája és étkezője.
Érseki Palota
A várhegy peremén álló, sajátosalaprajzú Cour d’honneur elrendezésű, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett késő barokk palota.
Koller Ignác püspök atya megbízásából a terveit Fellner Jakab tatai építőmester készítette. Az építkezés 1765-ben kezdődött, majd a francia ízlésű épület 1776-ban készült el. A földszinti nagytermet illuzionisztikus architektúra-festés díszíti. A tükörboltozatos mennyezetet Johann Cimbal festette 1772-ben. A termek barokk stukkóinak készítője Giuseppe Orsatti.
1820-ban itt találkozott József főherceg I. Sándor orosz cárral. 1908-ban itt szállt meg Ferenc József császár.
A palota földszintjén kapott helyet az Érsekségi Könyvtár, az Érsekségi Bíróság és az Érsekségi Levéltár.
Érseki Palota
A várhegy peremén álló, sajátosalaprajzú Cour d’honneur elrendezésű, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett késő barokk palota.
Koller Ignác püspök atya megbízásából a terveit Fellner Jakab tatai építőmester készítette. Az építkezés 1765-ben kezdődött, majd a francia ízlésű épület 1776-ban készült el. A földszinti nagytermet illuzionisztikus architektúra-festés díszíti. A tükörboltozatos mennyezetet Johann Cimbal festette 1772-ben. A termek barokk stukkóinak készítője Giuseppe Orsatti.
1820-ban itt találkozott József főherceg I. Sándor orosz cárral. 1908-ban itt szállt meg Ferenc József császár.
A palota földszintjén kapott helyet az Érsekségi Könyvtár, az Érsekségi Bíróság és az Érsekségi Levéltár.
Gizella Kápolna
Az Érseki Palota és Nagypréposti Ház között elhelyezkedő, a mai terepszintnél mélyebben fekvő, kisméretű, egyhajós, kétszintes – Európában is ritkaságszámba menően kialakított – gótikus kápolna.
Architektúrája itáliai-bizánci stílusú kifestése egykorú lehet az építéssel. A XIII. század második felében épült, és vélhetőleg egyidős a székesegyház XIII. században épült gótikus részével, valamint a Szent György Kápolna korabeli újjáépítésével.
Szakrális funkciója az újkorban részben megszűnt, így a XVIII. század első felében az alsó szintet már bortárolásra használták. 1938-ban ugyan restaurálták, de eközben a barokk berendezést és átfestéseket eltávolították, a szentélyablakot beszűkítették, és kialakult a ma is látható formája.
Az 1980-as évek végén Kralovánszky Alán vezetésével elkezdték a régészeti feltárásokat, a tényleges helyreállításig azonban 1990-ig várni kellett.
Gizella Kápolna
Az Érseki Palota és Nagypréposti Ház között elhelyezkedő, a mai terepszintnél mélyebben fekvő, kisméretű, egyhajós, kétszintes – Európában is ritkaságszámba menően kialakított – gótikus kápolna.
Architektúrája itáliai-bizánci stílusú kifestése egykorú lehet az építéssel. A XIII. század második felében épült, és vélhetőleg egyidős a székesegyház XIII. században épült gótikus részével, valamint a Szent György Kápolna korabeli újjáépítésével.
Szakrális funkciója az újkorban részben megszűnt, így a XVIII. század első felében az alsó szintet már bortárolásra használták. 1938-ban ugyan restaurálták, de eközben a barokk berendezést és átfestéseket eltávolították, a szentélyablakot beszűkítették, és kialakult a ma is látható formája.
Az 1980-as évek végén Kralovánszky Alán vezetésével elkezdték a régészeti feltárásokat, a tényleges helyreállításig azonban 1990-ig várni kellett.
Nagypréposti Ház
Az épület telkén korábban két lakóház állt, ezek helyére építette Padányi Bíró Márton nagyprépost a ma is látható barokk stílusú házat 1741-ben. A házat több más várbéli épülethez hasonlóan tűzvész sújtotta, így mai formáját az 1901-ben történt átépítés során nyerte el. Hosszú ideje egyházkormányzati funkciót szolgál, jelen felújítás keretében ennek megfelelően fog megújulni.
Nagypréposti Ház
Az épület telkén korábban két lakóház állt, ezek helyére építette Padányi Bíró Márton nagyprépost a ma is látható barokk stílusú házat 1741-ben. A házat több más várbéli épülethez hasonlóan tűzvész sújtotta, így mai formáját az 1901-ben történt átépítés során nyerte el. Hosszú ideje egyházkormányzati funkciót szolgál, jelen felújítás keretében ennek megfelelően fog megújulni.
Szent Mihály Főszékesegyház
A főszékesegyház a várhegy legmagasabb fokán álló, középkori eredetű, historizáló, neoromán és neogótikus elemeket is magában hordozó épület. A veszprémi püspökség az elsők között kapta meg adománylevelét Szent István királytól. A többször átalakított székesegyház építési ideje 1030 és 1040 közé datálható.
A XI. századi Szent Mihály székesegyház építtetője és kegyúrnője Boldog Gizella királyné volt. A kor szokása szerint, a veszprémi püspök birtokolta a királyné koronázás jogát, és ő töltötte be a királyné kancellárja tisztséget is.
XIV-XV. századi oklevelek szerint itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet 1008-ban Szent István király hozott Magyarországra.
A főszékesegyházat 1276-ban kifosztották és felgyújtották. 1552-ben a vár török kézre került, az elmenekült püspökség csak 1628-ban térhetett vissza. 1704-ben a császári ágyútűz jelentős károkat okozott az épületben. A viszontagságos időket követően egyértelmű volt, hogy a várnegyednek egy nagyszabású, teljes rekonstrukcióra van szüksége, amelyet gróf Eszterházy Imre kezdett meg a székesegyház barokk stílusú átépítésével
A XX. század elején Hornig Károly püspök megbízásából, Aigner Sándor tervei alapján, a főszékesegyház historizáló stílusban, gazdag kifestéssel és egységes berendezéssel megújult. A székesegyház 1981-ben basilica minor rangot kap, és 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéit.
Szent Mihály Főszékesegyház
A főszékesegyház a várhegy legmagasabb fokán álló, középkori eredetű, historizáló, neoromán és neogótikus elemeket is magában hordozó épület. A veszprémi püspökség az elsők között kapta meg adománylevelét Szent István királytól. A többször átalakított székesegyház építési ideje 1030 és 1040 közé datálható.
A XI. századi Szent Mihály székesegyház építtetője és kegyúrnője Boldog Gizella királyné volt. A kor szokása szerint, a veszprémi püspök birtokolta a királyné koronázás jogát, és ő töltötte be a királyné kancellárja tisztséget is.
XIV-XV. századi oklevelek szerint itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet 1008-ban Szent István király hozott Magyarországra.
A főszékesegyházat 1276-ban kifosztották és felgyújtották. 1552-ben a vár török kézre került, az elmenekült püspökség csak 1628-ban térhetett vissza. 1704-ben a császári ágyútűz jelentős károkat okozott az épületben. A viszontagságos időket követően egyértelmű volt, hogy a várnegyednek egy nagyszabású, teljes rekonstrukcióra van szüksége, amelyet gróf Eszterházy Imre kezdett meg a székesegyház barokk stílusú átépítésével
A XX. század elején Hornig Károly püspök megbízásából, Aigner Sándor tervei alapján, a főszékesegyház historizáló stílusban, gazdag kifestéssel és egységes berendezéssel megújult. A székesegyház 1981-ben basilica minor rangot kap, és 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéit.
Szent György Kápolna
A korai kápolna a X. században vagy 1000 táján épült, azonban azt biztosan tudjuk, hogy a ma ismert romok a XIII. században újjáépített kápolnához tartoznak. Korábbi régészeti feltárások alapján, a ma is látható romok egy már meglévő rotunda helyére épültek.
A kápolna érdekessége, hogy a hagyomány szerint Szent Imre herceg itt tette le szüzességi fogadalmát. A székesegyházzal szoros funkcionális kapcsolatban álló kápolna a kései középkorra kiemelt jelentőségű búcsújáró hellyé vált, és már káptalani gyűléseket is tartottak benne.
A kápolna pusztulása már a XVIII. század előtt megtörténhetett, falaira ekkor ráépítettek. A teljes és hiteles megújítása azonban csak jelen idejű és egyértelműen szakrális célú megújítással jöhetett létre.
Szent György Kápolna
A korai kápolna a X. században vagy 1000 táján épült, azonban azt biztosan tudjuk, hogy a ma ismert romok a XIII. században újjáépített kápolnához tartoznak. Korábbi régészeti feltárások alapján, a ma is látható romok egy már meglévő rotunda helyére épültek.
A kápolna érdekessége, hogy a hagyomány szerint Szent Imre herceg itt tette le szüzességi fogadalmát. A székesegyházzal szoros funkcionális kapcsolatban álló kápolna a kései középkorra kiemelt jelentőségű búcsújáró hellyé vált, és már káptalani gyűléseket is tartottak benne.
A kápolna pusztulása már a XVIII. század előtt megtörténhetett, falaira ekkor ráépítettek. A teljes és hiteles megújítása azonban csak jelen idejű és egyértelműen szakrális célú megújítással jöhetett létre.
Nagyszeminárium
A vár északi részén, U-alaprajzú, háromemeletes, kontyolt nyeregtetős késő barokk épület. Az építése 1773-ban kezdődött Fellner Jakab tervei alapján, Koller Ignác püspök megbízásából.
A szabadságharc alatt ide költöztették a piarista gimnáziumot. Az I. világháború idején tartalékkórház, majd járványkórház volt. A II. világháborúban újra hadikórházzá vált, 1952-ben pedig az állam birtokába került, és a Vegyipari Egyetem kollégiumaként szolgált.
1991-től a közelmúltig az Érseki Hittudományi Főiskola működött benne. A Kisszemináriummal és az Érseki Palotával együttesen különleges térszerkezeti kuriózum látható, hiszen ritkaság számba megy az egyetlen utcára komponált késő barokk, klasszicizmusba hajló belsőséges, lágy formálású térstruktúra.
Nagyszeminárium
A vár északi részén, U-alaprajzú, háromemeletes, kontyolt nyeregtetős késő barokk épület. Az építése 1773-ban kezdődött Fellner Jakab tervei alapján, Koller Ignác püspök megbízásából.
A szabadságharc alatt ide költöztették a piarista gimnáziumot. Az I. világháború idején tartalékkórház, majd járványkórház volt. A II. világháborúban újra hadikórházzá vált, 1952-ben pedig az állam birtokába került, és a Vegyipari Egyetem kollégiumaként szolgált.
1991-től a közelmúltig az Érseki Hittudományi Főiskola működött benne. A Kisszemináriummal és az Érseki Palotával együttesen különleges térszerkezeti kuriózum látható, hiszen ritkaság számba megy az egyetlen utcára komponált késő barokk, klasszicizmusba hajló belsőséges, lágy formálású térstruktúra.
Körmendy Ház
Az épületet a völgy felől támfalakkal erősített telken Körmendy Imre őrkanonok építtette 1701 és 1725 között. Az északi és nyugati homlokzata az eredeti, kora XVIII. századi állapotában maradt fenn. 1950-51-ben ide költöztették a Kisszemináriumot, majd 1951-1958 között egyetemi kollégium működött benne, majd 1976-tól pedig különböző világi felsőoktatási intézmények kaptak benne helyet. A völgy felé eső sarkában egy 1500 körül kialakított fülesbástya maradványai kerültek elő.
Körmendy Ház
Az épületet a völgy felől támfalakkal erősített telken Körmendy Imre őrkanonok építtette 1701 és 1725 között. Az északi és nyugati homlokzata az eredeti, kora XVIII. századi állapotában maradt fenn. 1950-51-ben ide költöztették a Kisszemináriumot, majd 1951-1958 között egyetemi kollégium működött benne, majd 1976-tól pedig különböző világi felsőoktatási intézmények kaptak benne helyet. A völgy felé eső sarkában egy 1500 körül kialakított fülesbástya maradványai kerültek elő.
Tejfalusy Ház
A lakóházat Homolyai János kanonok vásárolta a Závodszky családtól, majd a XVIII. század első felében részben újjá is építtette. Az épületet később szeminárium céljára megvásárló Tejfalusy János kanonok által kezdeményezett 1772 körüli átalakítás munkálatai barokk formát mutatnak: a restaurátori munka a közelmúltban gazdag barokk diszítőfestést talált.
Az épület 1985 óta a közelmúltig a Római Katolikus Egyházmegyei Gyűjteménynek, mai nevén a Boldog Gizella Főegyházmegyei gyűjteménynek adott otthont. A textilgyűjtemény legértékesebb darabja Vetési Albert püspök miseruhája (1480 k.), leggazdagabb együttese pedig Padányi Biró Márton püspök miseruhakészlete, melyet Mária Teréziától kapott. A festmény- és szoborgyűjtemény legkorábbi darabjai 15. századiak.
Tejfalusy Ház
A lakóházat Homolyai János kanonok vásárolta a Závodszky családtól, majd a XVIII. század első felében részben újjá is építtette. Az épületet később szeminárium céljára megvásárló Tejfalusy János kanonok által kezdeményezett 1772 körüli átalakítás munkálatai barokk formát mutatnak: a restaurátori munka a közelmúltban gazdag barokk diszítőfestést talált.
Az épület 1985 óta a közelmúltig a Római Katolikus Egyházmegyei Gyűjteménynek, mai nevén a Boldog Gizella Főegyházmegyei gyűjteménynek adott otthont. A textilgyűjtemény legértékesebb darabja Vetési Albert püspök miseruhája (1480 k.), leggazdagabb együttese pedig Padányi Biró Márton püspök miseruhakészlete, melyet Mária Teréziától kapott. A festmény- és szoborgyűjtemény legkorábbi darabjai 15. századiak.
Ferences Rendház
Zádori Mihály püspöki helyettes 1722-ben tette le a mai kolostor homlokzatának alapkövét, az építkezést pedig 1730 körül fejezték be. A helyi hagyomány szerint 1795-ben rövid időre itt lelt menedékre a Martinovics-mozgalom elleni perben elítélt, majd kivégzett Sigray Jakab.
A II. világháború, illetve a rend 1950-es feloszlatása után leánykollégiumként, majd hivatali központként, 1984 óta pedig papi otthonként működött. A nyugati szárnyban található refektórium déli végén három harmonikus egységet alkotó festmény látható, amelyek II. József korában, Pestről kerültek ide. Az oldalfalakon ferences szentek képei sorakoznak.
Ferences Rendház
Zádori Mihály püspöki helyettes 1722-ben tette le a mai kolostor homlokzatának alapkövét, az építkezést pedig 1730 körül fejezték be. A helyi hagyomány szerint 1795-ben rövid időre itt lelt menedékre a Martinovics-mozgalom elleni perben elítélt, majd kivégzett Sigray Jakab.
A II. világháború, illetve a rend 1950-es feloszlatása után leánykollégiumként, majd hivatali központként, 1984 óta pedig papi otthonként működött. A nyugati szárnyban található refektórium déli végén három harmonikus egységet alkotó festmény látható, amelyek II. József korában, Pestről kerültek ide. Az oldalfalakon ferences szentek képei sorakoznak.
Szent István Templom
Az 1681-ben letelepített ferencesek templomának alapkövét 1723-ban tették le, építőanyagul pedig a székesegyház lebontott középkori részeinek anyagát is felhasználták.
1909-ben a templom a nagy tűzvész során a nyugati épületek sorával együtt leégett, tornya összeomlott – ezt 1912-ben, neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt. Az épületet 1938-ban, legutóbb pedig 2012-ben restaurálták.
A templom szentségfülkéjének aranyozott ajtaján az emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán, a szószék mellett az olasz eredetű, a pesti ferences rendházból áthozott Szent Ferenc-, a jobb oldalon pedig egy Szent Antal-oltár áll. A boltozatok képeit Bucher Xavér Ferenc festette 1798 és 1801 között.
Szent István Templom
Az 1681-ben letelepített ferencesek templomának alapkövét 1723-ban tették le, építőanyagul pedig a székesegyház lebontott középkori részeinek anyagát is felhasználták.
1909-ben a templom a nagy tűzvész során a nyugati épületek sorával együtt leégett, tornya összeomlott – ezt 1912-ben, neoromán stílusban építették újjá a homlokzattal együtt. Az épületet 1938-ban, legutóbb pedig 2012-ben restaurálták.
A templom szentségfülkéjének aranyozott ajtaján az emmauszi vacsora ábrázolása látható. A diadalív bal oldalán, a szószék mellett az olasz eredetű, a pesti ferences rendházból áthozott Szent Ferenc-, a jobb oldalon pedig egy Szent Antal-oltár áll. A boltozatok képeit Bucher Xavér Ferenc festette 1798 és 1801 között.
Biró-Giczey Ház
Az 1772-ben két korábban kialakított telek összevonásával készült késő barokk lakóházat Giczey István kanonok építtette. Az U-alakú, belülről is gazdagon díszített épület nagytermének falmezőin kert- és tájképábrázolások kerültek elő. A párkány feletti tondók különböző mitológiai jeleneteket, a mennyezeten pedig Phaethón napszekerét festették meg. A középképen antik és keresztény vonatkozású jelenet látható, a kanonoki hálószoba mennyezetén pedig a négy tudományra, a teológiára, az irodalomra, az asztrológiára és a földrajzra utaló puttóábrázolások láthatók.
Biró-Giczey Ház
Az 1772-ben két korábban kialakított telek összevonásával készült késő barokk lakóházat Giczey István kanonok építtette. Az U-alakú, belülről is gazdagon díszített épület nagytermének falmezőin kert- és tájképábrázolások kerültek elő. A párkány feletti tondók különböző mitológiai jeleneteket, a mennyezeten pedig Phaethón napszekerét festették meg. A középképen antik és keresztény vonatkozású jelenet látható, a kanonoki hálószoba mennyezetén pedig a négy tudományra, a teológiára, az irodalomra, az asztrológiára és a földrajzra utaló puttóábrázolások láthatók.
Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia
A Várhegy legmagasabb részén álló, neoromán templomépület legkorábban feltárt épületmaradványainak építési ideje 1040 tájára tehető – alatta azonban még ennél is korábbi épületmaradványokat figyeltek meg. 14-15. századi oklevelek szerint itt őrizték Szent György fejereklyéjét is, amit Szent István 1008-ban hozott Magyarországra. A székesegyházat 1276-ban kifosztották és felégették.
A 15. században gótikus stílusban újult meg az épületegyüttes, az altemplom és a szentély nagy részét pedig újjáépítették. A török hódoltság kezdetével az épületet elhagyták az egyházi intézmények, a terület ugyanis védelmi szerepet kapott. A székesegyház épületei a vár első török kézre jutásakor (1552) és visszafoglalásakor (1556) jelentős károkat szenvedtek. Az elmenekült püspökség 1630-ban tért vissza a várba, 1704-ben azonban ismét ágyútűz pusztította az épületegyüttest – ezúttal azonban a császári csapatok részéről. A székesegyház nagyszabású, barokk felújítását aztán gróf Esterházy Imre püspök kezdte meg 1723-ban.
A világháborús sérülések után az új, színes üvegablakok Árkayné Sztéhlo Lili tervei alapján, több ütemben készültek 1949–56 között. 1976-ra a tetőt, a homlokzatokat, az altemplomot, a belső kifestést és a liturgikus teret is felújították.
Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia
Történeti adatok igazolják, hogy a mai Szent Mihály plébánia az egykor, szintén a várban található Szent János plébánia utódja. Háza a régi Szent János plébánia helyén áll, mivel azonban a plébániatemplom újjáépítésére nem került sor, ezért a plébánia funkcióit a székesegyház vette át. 1828-ban Halász Ignátz mérte fel a Vármegyeházát és környékét, összeírása szerint a mai plébánia épületének helyén két kisebb ház állt. Ezek a város 1857-es térképén is láthatóak. A mai plébániaépület feltehetően 1873-74-ben épült meg, Kirovics József plébánosságához kötik. Mivel az épület soha nem állt műemlékvédelem alatt, ezért belső átalakításait nem dokumentálták, még a XX. század második felében sem.
Simon Ház
Az újkori kanonoki épületek egyik jellegzetes darabja, mely a historikus építészeti hagyományok szerint több korábbi épület átépítésével készült. Formálása, építészeti kialakítása a századfordulós szerkezeti elveket követi. A teljes várnegyed működtetéséhez és gondozásához szükséges üzemeltetési területeket, valamint részben, a korábbi lakófunkciónak megfelelően, apartmanokat alakítanak ki a két épületben.
Kanonoki Ház
A historikus kanonoki házak díszes és finom architektúrájú eleme. Építészeti formálása, belső térrendezése igényes, századfordulós ízlést mutat. Korábban számos rendeltetésnek és használati elvárásnak megfelelt. A felújítást követően eredeti lakófunkciójának megfelelően megújul.
Kisszeminárium
A piarista rendházzal szemben emelkedő épületet a gimnáziumhoz tartozó kollégium számára építették 1770-ben. Később átadták az idősebb papok számára – a 19. században már a „Papok kórháza” néven szerepel a térképeken. 1956-ban kikerült az Egyház tulajdonából, és egészen 2007-ig különböző oktatási intézmények működtek benne. Az U-alakú, késő barokk épületet felszentelésekor Pál apostol tiszteletére és örök oltalmába ajánlották.
Kisszeminárium
A piarista rendházzal szemben emelkedő épületet a gimnáziumhoz tartozó kollégium számára építették 1770-ben. Később átadták az idősebb papok számára – a XIX. században már a „Papok kórháza” néven szerepel a térképeken. 1956-ban kikerült az egyház tulajdonából, és egészen 2007-ig különböző oktatási intézmények működtek benne. Az U-alakú, késő barokk épületet felszentelésekor Pál apostol tiszteletére és örök oltalmába ajánlották.
A kutatások szerint a ház jeles eleme a Fellner Jakab által épített várbéli épületeknek. Finom, völgyre konfigurált barokk stílusú homlokzati architektúrája a kor magas művészeti értékű épületeinek sorába emeli. Cour d’honneur előudvara a Nagyszeminárium és az Érseki (egykori Püspöki) Palota analóg kompozíciójával együttesen különleges térbeli kapcsolatot képez.
Idővonal
Kapcsolat
